Uramisten! Október 30. óta nem írtam! Süllyedjek el szégyenemben!
De most írok egy picit. Amit az ultrahang vizsgálatokról írtam a pocakosnaplóba, az már marad is ott, de a mindennapokról írok pár sort! Szóval most már szinte 100 %, hogy kisfiúnk lesz, úgyhogy már neveden szólítalak, Botikám! :)
Mostanság kezdek picit aggódni, hogy milyen leszel, mert a pocakomban hiperaktív mozgásokat produkálsz. Egész nap folyamatosan a mocorgás. Most már nem annyira a rugdosás, hanem inkább a forgolódás, fészkelődés, fenék kinyomás... Persze a rugdosások sem kímélnek! Érdekes jelenség, hogy ha a bal oldalamra fekszem, azonnal taposás a pocak jobb oldalán, ahol sztem a lábacskád van. Szóval kb. 2 perc után feladom, és a hátamra fekszem. Pedig utálok háton feküdni, szóval már most felülkerekedsz az akaratomon. De ne is reménykedj, én leszek a rossz-zsaru!!! Nem lesz kegyelem, ha nem fogadsz szót! :)))
Apád valószínűleg mindent megenged majd, így nekem kell némi fegyelmet tartanom, ha nem akarom, hogy egy szemtelen kis lurkó legyen belőled! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése