A mozgásfejlődés velejárója, hogy történnek (remélhetőleg csak) kisebb balesetek. Nem tudok mindig mindenhol ott lenni, nem vagy igazán "beszabályozva", így a veszélyesebb helyeken is gyakran megfordulsz. Nagyobb baj még szerencsére nem történt (lekopogom), de napi szinten ütközöl az asztal lábával, amit egy alkalommal sikerült is megörökítenem. A reakció már nincs meg, mert azonnal eldobtam a gépet! (Kisebb sírás, gyors vigasztalás, játék tovább jókedvűen...)
2009. október 13., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
Mennyire, mennyire édes, ahogy végig téged néz olyan fejjel hogy "na, mit szólsz mennyire ügyes és jófej vagyok?" :)))))
Az asztalba meg olyan, mintha direkt verné be a fejét, nagyon cuki!!!! Persze sajnálom is... :))
Sírt utána tényleg? Itt még nem úgy tűnik mint akit bármennyire is zavar hogy beütötte a fejét, olyan mintha menni akarna tovább! :-) Édes!
Igazából annyira nem sírt, mint amennyire én megijedtem. Azóta napi 3-szor beveri ebbe a fejét, és simán megy tovább! :))) Jó kemény feje van! ;)
Édes pici kommandósunk! :)) Nem is látszik,hogy beütötte és, hogy sírni fog. :)) Olyan, mintha visszapattant volna a feje az asztal lábáról. :)
Még azt akartam h olvastam mi történt apátokkal :((((((( Sajnálom! Szegény, téged is sajnállak, egyedül Bobóval pár napig... :S Én kikészültem volna.
Meg még az is akartam h a fórumon azt írtad h "pont most van kh-ban, mikor...." ez az jelenti, amit gondolok h jelent????????
Azt jelenti, mondjuk... ! :)))
Ó, hát ez egy kis baleset volt csak, sokkal durvábbra számítottam a szöveg után :) Annyira édes, ahogy örül neked, olyan, mintha direkt produkálná magát :) Bobórajongó vagyok :)))
Reméljük ennél nagyobb baleset nem lesz soha!
Megjegyzés küldése